Boszorkány praktikák
2005.06.11. 21:19
És a harmadik... Még mindig ugyanabból az időből és térből...
Összedőlt
Felhőként hullok alá
Elefántcsonttornyom túl magasan volt
S most, mikor
A kétkedés patkányai
Elhordták az alapköveket
S az egész összedőlt,
Én
Felhőként hullottam alá…
Tavasz?
Jéghideg pára szóródik szét
Jégvirág kelyhében bujkál a Tél.
Fagyos szívem fürdetem a hóban,
De nem melegíti fel semmi
Lelkem a fénymocskos jéggel olvad el
Pályaudvaron
Mintha örökké tartana az éjjel…
Sötét van, csak a szemed világít
Már nem tudom, honnan indultam el,
De hozzád érkeztem
Az állomások nevei nem voltak kiírva
Igaz, az úticél sem ismert előttem
MÁTRIX, 02134
Ébredj!
Ez a világ nem a te helyed
Ébredj!
Más nyakán ül a te fejed
Ébredj!
Csak egy összetört szobor vagy, semmi más
Ébredj!
Itt az Idő egy óriási záptojás
Ébredj! És törd össze;
A nyákos percek
Kifolynak ujjaid közül
Süss rántottát
Eltékozolt éveidből…
|