Hogy egy kicsit többet is megtudj rólam, ha akarsz... Ez itten egy blog. Vagy bog. Vagy csomó... :) Nem vagyok ugyan híve az internetes kitárulkozásnak, de azért némi szeletet megmutatok életünkből, ha ugyan valaki éppen erre kiváncsi...

Lássuk a főszereplőket!

Lennék ugye én - jó bunkó módon magammal kezdem... :) Egy személyben anya, feleség, takarítónő, mosónő, szakácsnő (ez utóbbi titulust szeretem), villámhárító és Róbert néni - időnként anyukám megszorul és ilyenkor naná hogy én adok neki kölcsön. Visszafelé néha nem megy ez, de mindegy.

Édes egyetlen Uram - a CSALÁDFENNTARTÓ, így, nagy betűkkel, mert jelenleg ő az aki nem csak keres, hanem talál is, lévén az én állami fizetésem (amit ugye a gyereknevelésért utalnak ki GYES címszó alatt) a hideg vízre nem elég.

Gyermek - egyes számú - fiú, rém rosszcsont, becsületes neve Robi, aztán van számtalan beceneve, ezek közül a Robinó, Bogyó, és "te büdös kölyök" a most használatban lévők, amúgy három lesz januárban, és jelenleg orvostól orvosig járunk, hogy miért nem beszél, miért nem tud viselkedni, és miért nem fogad szót?????? Mondjuk ez utóbbit tudom. Mert nyakig benne van a dackorszakban. És engem most utál. Mert eltűntem egy hétre, aztán egy nyávogó valamivel tértem meg. Hát ez van. Ez most megbocsáthatatlan. Talán a következő harminc évben esetleg megenyhül irányomban... (van egy félelmem: már fog szépen beszélni, mindenkihez kedves lesz, dumál akármi, de velem továbbra is csak üvölteni lesz hajlandó. Szenvedj anya! :))))

Gyermek - kettes számú - lány, Brigitta, Brigi, Gombóc, Kisbogyó, Krumplicukor... :) ő még nem rosszalkodik, lévén még csak fél éves, most jön a foga, kicsit nyűgös, de azért alszik éjszakánként. Ő bezzeg, ha már tudna beszélni, már mondaná... Rengeteget gagyorászik... Kis cserfes lesz, már most látom - mint általában a lányok.

Hát ő belőlük áll az én szeretett családom... A kivül állók még egy darab nagymama - anyukám, egy darab fogadott nagypapa - anyukám barátja és egy darab keresztanyuka - legjobb barátnőm. Apa részéről mindössze unokatestvérrel rendelkezünk. Ez van. Mondjuk, az én felmenő ági rokonságom sem volt nagyobb. Hiába, manapság már nem divat a nagycsalád...

Jelenleg a kies főváros, még kiesebb kertvárosi részén élünk, Rákosborzasztón, egy kis kertes házban (milyen furcsa, nem?). Szoba, előszoba, falatnyi konyha, marha nagy fürdőszoba, és terasz. Ez itt az életterünk. Nem nagy, de szerintem annyira nem is kicsi.

És - remélhetőleg - ez csak átmeneti helyzet, mert Párom jelenleg külhonban dolgozik, és ha elég pénzt szed össze, megyünk mi is utána. És akkor végre megszűnik ez az elszakítottság és össze-vissza élet.

De jelenleg ezt kell túlélni. Igyekszünk...